|
A Polgári perjog alapjai
2006.03.02. 08:33
1
A Polgári perjog alapjai
Jegyzet a Nemzetközi Kapcsolatok szak – távoktatás – részére
2003./2004. tanév
I. Bevezetés a polgári perjogba
1. A polgári per fogalmának ismérvei
A polgári eljárás két fajtája különböztethetõ meg: a peres (ez a polgári per) és a nemperes (perenkívüli) eljárás.
A nemperes eljárásoknak egységes kódexe nincs, általánosságban elmondható ezekrõl az eljárásokról, hogy
mindig hiányzik a peres eljárási forma egy vagy több eleme. Példának okáért a nemperes eljárásban a bíróságon
kívül eljáró szerv lehet a közjegyzõ (hagyatéki eljárás), vagy a végrehajtó (bírósági végrehajtás), az eljárás nem
keresettel, hanem kérelemmel, vagy panasszal indul, nincs minden esetben ellenérdekû fél az eljárásban (pl.
holtnak nyilvánítási eljárás), a bíróság nem ítéletet, hanem egyéb határozatot pl. végzést hoz.
1.1 A polgári per alanyai
A polgári per szükségszerû fõszereplõi: - a felperes
- az alperes
- a bíróság
A polgári per lehetséges mellékszereplõi: - ügyész
- beavatkozó
A polgári per egyéb- lehetséges- résztvevõje lehet:
- a képviselõ
- a tanú
- a szakértõ
A hagyományos értelemben vett polgári perben két ellenérdekû fél szerepel, a felperes, aki perel és az alperes,
akit perelnek és ezért védekezni kényszerül. A polgári per kérelemre indul, a bíróság a jogvitát csak erre irányuló
kérelem esetén bírálja el. A per megindításának eszköze a keresetlevél, amely tartalmazza a bíróság döntésére
irányuló határozott kérelmet, a keresetet is. A polgári perben a bíróság feladata az, hogy a felek jogvitáját
eldöntse, tehát a polgári per mindig a bíróság közremûködésével zajlik. A perindítás joga elsõdlegesen a vitában
érdekelt felet illeti meg, de vannak esetek, amikor példának okáért az érdekelt nem képes jogainak
érvényesítésére, ezért a törvény keresetindítási jogot ad az ügyésznek (lsd. részletesen: II./6.alatt). A fél
pernyertességének elõmozdítása végett pedig - törvényben szabályozott feltételek valószínûsítése eseténlehetõség
nyílik a mások között folyamatban lévõ perbe beavatkozni (lsd. részletesen: II./4.alatt). A peres
feleken kívül tehát más személyek is részt vehetnek a perben. Az ügyészt és a beavatkozót a polgári per egyéb
alanyai közé soroljuk.
1.2. A polgári per tárgya
A polgári per tárgya a polgári ügy. Polgári ügynek nevezzük mindazokat az ügyeket, amelyben a bíróság a
polgári eljárásjog szabályait alkalmazva tárgyal és bírál el.
A polgári ügyek körébe tartozik:
- a polgári anyagi jogi jogvita
- családjogi jogvita
- munkaügyi jogvita
- szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos jogvita
- közigazgatási határozatok törvényességének bírósági felülvizsgálata
- közjogi természetû jogviták is pl. az egyesülési ill. gyülekezési jog gyakorlásával
kapcsolatos jogvita.
1.3. Az eljárási cselekmények
A keresetlevél alperesnek történt kézbesítésével induló per az ítélet (vagy más érdemi határozat) meghozataláig
tartó folyamat, amely a bíróság, a felek, a per egyéb alanyai törvényben szabályozott, egymással szorosan
összefüggõ eljárási cselekményeinek láncolata. A per tehát az eljárási cselekmények meghatározott rendje,
amely cselekmények indítják, mozgatják és befejezik az eljárást ( lsd. részletesen: IV. alatt).
2
1.4. Az eljárási jogviszonyok
Az eljárási jogviszonyok a per alanyai között a per során, az eljárási jogok gyakorlása és az eljárási
kötelezettségek teljesítése nyomán létrejövõ, jogilag szabályozott, közjogi viszonyok. A bíróság a felperes által
benyújtott keresetlevelet köteles megvizsgálni, ezt követõen a szükséges intézkedést megtenni - pl. felhívja a
felperest az esetleges hiányok pótlására -, ezáltal a bíróság és a felperes között eljárási jogviszony jön létre. A
bíróság kézbesíti a keresetlevelet a felperes által megjelölt alperesnek, amellyel szemben az alperes védekezni
köteles, legkésõbb az elsõ tárgyaláson köteles nyilatkozni a keresetlevélben foglaltakra, ezáltal a bíróság és az
alperes között eljárási jogviszony jön létre.
1.5. A polgári per célja
A polgári per célját újrafogalmazta a nyolcadik (1999. évi) Pp. novella. A polgári per célja a jogviták pártatlan
eldöntése, amelyet az alapelvek érvényesítésével kell megvalósítani. Az új célkitûzés az Emberi Jogok
Egyezményének 6.§-ában foglalt tisztességes eljárás követelményével összhangban a jogviták pártatlan
eldöntését kívánja biztosítani.
A polgári per fogalma a fentiekben ismertetett ismérvek alapján:
olyan kérelemre induló, törvényben szabályozott eljárás, amely eljárási cselekmények láncolata és eljárási
jogviszonyok összessége, és amelyben a bíróság és az ellenérdekû felek tevékenysége a polgári ügyek körében
felmerült jogvita végleges és pártatlan eldöntésére irányul.
2. A polgári perjog forrásai
2. 1. A Magyar Köztársaság Alkotmánya (módosított 1949:XX.tv.)
Az alaptörvény, a törvények törvénye tartalmazza az igazságszolgáltatás szervezetrendszerére (bírósági,
ügyészségi szervezet felépítése), és az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó emberi jogokat.
2. 2. Törvények
A törvények sorából kiemelkedõ fontosságú a Polgári perrendtartásról szóló 1952 évi III. törvény.
A polgári perjoghoz kacsolódóan fontos szerephez jutnak azok a törvények is, amelyek az igazságügyi
szervezetre vonatkoznak, így pl. a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény
(Bsz.), vagy az ügyvédségrõl szóló 1998. évi XI. törvény.
2. 3. Törvényerejû rendeletek
Ma már a törvényerejû rendelet nem szerepel a magyar jogrendszer jogforrásai körében. A vonatkozó
törvényerejû rendeletek korábban a Pp. -ét módosították, vagy a hatályba léptetõ ill. a végrehajtási jogszabály is
törvényerejû rendeletben jelent meg pl. Ptké., Csjté.
2. 4. Kormányrendeletek és miniszteri rendeletek
A kormányrendeletek sorából kiemelhetõ az igazságügyi szakértõk mûködését szabályozó, vagy a hivatalos
iratok kézbesítésének egyszerûsítésérõl szóló rendeletek. A miniszteri rendeletek körébõl az igazságügyi
miniszter által alkotott rendeletek a legfontosabbak, így pl. a tanúk díjazásáról, vagy a polgári eljárási
cselekmények hangfelvétellel való rögzítésérõl, a pártfogó ügyvéd díjazásáról, a költségmentesség
alkalmazásáról szóló rendeletek.
2. 5. Az Alkotmánybíróság határozatai
Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó eljárások közül lényeges az alkotmányellenes jogszabályok
megsemmisítését eredményezõ eljárás (ú.n. utólagos normakontroll). Pl. az 1/1994.(I.7.) AB határozat
alkotmányellenesnek minõsítette és megsemmisítette az ügyész általános perindítási, fellépési, fellebbezési jogát
( lsd. részletesen: II./6. alatt).
3
3. A polgári eljárásjogi jogszabály hatálya
3. 1. A tárgyi hatály
A polgári eljárásjogi jogszabály tárgyi hatálya részletesen ismertetésre került az 1. 2. alatt.
3. 2. A személyi hatály
A polgári eljárási jogszabály személyi hatálya kiterjed:
- magyar állampolgárokra,
- magyar jogi személyekre,
- a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárokra,
- a Magyarországon tevékenykedõ külföldi jogi személyekre,
- a nem Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárokra és külföldi jogi
személyekre, akik a magyar bíróság elõtt folyamatban lévõ eljárásban érdekeltek.
3. 3. A területi hatály
A polgári eljárásjogi jogszabály a Magyar Köztársaság területén alkalmazandó. Bizonyos esetekben külföldön is
alkalmazásra kerülhet, ha pl. nemzetközi szerzõdés vagy viszonossági gyakorlat így rendelkezik.
3. 4. Idõbeli hatály
A polgári eljárási jogszabály hatálybalépésének idõpontját vagy maga a jogszabály, vagy külön jogszabály
állapítja meg. A Pp-ét módosító új rendelkezések korábban rögtöni hatállyal bírtak, ami azt jelentette, hogy az új
rendelkezéseket a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kellett. Ma már a rögtöni hatály csak kivételesen, és
akkor is feltételhez kötötten érvényesül.
3.5. Funkcionális hatály
A polgári eljárásjogi jogszabályt a polgári perben kizárólagosan, önállóan, alapvetõen, általánosan alkalmazzák,
ugyanakkor a polgári peren kívül, egyéb, más eljárásban is alkalmazásra kerül részlegesen, kiegészítõ, kisegítõ,
viszonylagos jelleggel. Pl. a büntetõeljárás során polgárjogi igényrõl dönt a bíróság, vagy a nemperes
eljárásokban.
4. A polgári igazságszolgáltatás szervezetrendszere
4. 1. A helyi bíróság
A helyi bíróság elsõ fokon jár el, általános elsõfokú hatáskörrel rendelkezik. Helyi bíróság megjelölés egy
gyûjtõfogalom, értjük alatta az egyes városi bíróságokat és a fõváros kerületeinek bíróságait. A helyi bíróság
nem jogi személy, az elnök vezeti.
4. 2. A munkaügyi bíróság
A munkaügyi bíróság elsõ fokon jár el a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegû jogviszonyból származó
perekben, és felülvizsgálja a társadalombiztosítási határozatok, valamint a munkaügyi igazgatást érintõ
közigazgatási határozatokat. A munkaügyi bíróságok a megyékben és a fõvárosban mûködnek. A munkaügyi
bíróság nem jogi személy, élén az elnök áll.
4. 3. A megyei bíróság
A megyei bíróságok az egyes megyékben mûködnek, Budapestre kiterjedõ illetékességi területtel megyei
bíróságként a Fõvárosi Bíróság mûködik. A megyei bíróság jogi személy, az elnök vezeti. A megyei bíróság
elbírálja az elsõfokú bíróság határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket, kivételesen elsõ fokon is eljárhat a
törvény által meghatározott esetekben. A megyei bíróságon kollégiumok is mûködnek. A kollégiumok az azonos
ügyszakba beosztott bírák szakmai testületei, amelyek lehetnek polgári-, a büntetõ-, és a közigazgatási
kollégiumok.
4
4.4. Az ítélõtáblák
2003. július 1. napjától Budapesten a Fõvárosi Ítélõtábla, továbbá Szegeden és Pécsen a Szegedi illetve a Pécsi
Ítélõtábla megkezdte a tényleges mûködését. Az ítélõtáblák felállításáról heves szakmai és politikai vita folyt az
igazságügyi reform keretében, amely a legfõbb céljaként a bíróságok munkaterhének csökkentését tûzte ki. Az
ítélõtáblák klasszikus fellebbviteli bíróságként mûködnek, elbírálják az elsõfokon eljárt Megyei Bíróság
határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket.
4.5. A Legfelsõbb Bíróság
A Legfelsõbb Bíróság elbírálja:
- a jogerõs határozatok ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet, továbbá
- a megyei bíróság elsõ fokon hozott határozatával szemben benyújtott
fellebbezést, amennyiben a felek jogi képviselõ útján járnek el és anyagi
jogszabálysértés miatt, vagyonjogi perben - ha a fellebbezésben vitatott érték
meghaladja az 500. 000. Ft,-ot - közösen kérik azt, hogy a fellebbezés elbírálására
egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ ítélõtábla helyett a
Legfelsõbb Bíróság bírálja azt el.
A Legfelsõbb Bíróság jogi személy, székhelye Budapest. A Legfelsõbb Bíróságon ítélkezõ és jogegységi
tanácsok mûködnek. A jogegységi tanács az ítélkezési gyakorlat egységének megteremtésére hivatott, az eljárás
eredményeként meghozott jogegységi határozat a bíróságokra kötelezõ erõvel bírnak. A Legfelsõbb Bíróságon
polgári-, büntetõ-, és közigazgatási kollégiumok is mûködnek.
4.6. Az eljáró bíróság összetétele
A polgári ügyekben elsõ fokon egyesbíró jár el az általános szabályok szerint. Kivételesen, - ha azt törvény írja
elõ - hármas tanácsban ítélkezik elsõ fokon a bíróság, így pl. a munkaügyi perekben a bírói tanács egy hivatásos
bíróból és két szakülnökbõl áll, iparjogvédelmi perekben három hivatásos bíróból áll az elsõfokon ítélkezõ
tanács.
Másodfokon fõszabályként három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el a bíróság. A Legfelsõbb Bíróság a
felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, azonban, amikor a Legfelsõbb Bíróság
által hozott határozatot támadó felülvizsgálati kérelmet kell elbírálnia, akkor öt hivatásos bíróból álló tanácsban
dönt.
5. A polgári perjog sajátos alapelvei
5. 1. A rendelkezési elv
A rendelkezési jog az alkotmányos önrendelkezési jog eljárásjogi megnyilvánulása, amely azt jelenti, hogy a fél
az anyagi és eljárási jogaival szabadon rendelkezik, így mindenkinek szabadságában áll a bíróság igénybevétele,
illetve annak eldöntése, hogy nem fordul bírósághoz az igénye érvényesítése céljából. A peres felek az ügy urai,
õk határozzák meg a per tárgyát és a perben résztvevõk körét, valamint a bíróság mozgásterét is.
A rendelkezési elv két összetevõ eleme:
- a kérelemre történõ eljárás elve, miszerint a polgári ügyek körében felmerült
jogvitát a bíróság csakis erre irányuló kérelem esetén bírálja el, ilyen kérelmet
pedig a vitában érdekelt fél terjeszthet elõ.
- a kérelemhez kötöttség elve, miszerint a bíróság a felek által elõterjesztett
kérelmekhez, jognyilatkozatokhoz kötve van, valamint a bíróság döntése nem
terjeszkedhet túl a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátain.
5. 2. A tárgyalási elv
A felek feladata, hogy a jogvita eldöntéséhez szükséges tényeket és bizonyítékokat a bíróság elé tárják. A
törvény célja a jogvita pártatlan eldöntése, ezzel összhangban a törvény a felek feladatává teszi a peranyagszolgáltatást.
A tárgyalási elv érvényesülése érdekében a bíróság köteles a feleket elõzetesen tájékoztatni a
bizonyításra szoruló tényekrõl, a bizonyítási kötelezettségrõl, a bizonyítatlanság jogkövetkezményeirõl.
5
5. 3. A perbeli esély (fegyver) egyenlõsség elve
Az alapelv tartalmát lényegében az alábbi elvek teszik ki:
a)- a kétoldalú meghallgatás elve
b)- a bírósághoz fordulás jogának biztosítása
c) - a bíróság kitanítási kötelezettsége
d) – a költségmentesség
a) A bíróság nem döntheti el a jogvitát anélkül, hogy a feleket meg ne hallgatta volna. A bíróság köteles
gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során elõterjesztett kérelmet, jognyilatkozatot, a
bírósághoz benyújtott okiratot megismerhessenek és azokra a törvény szabta határidõn belül
nyilatkozhassanak.
b) Az esélyegyenlõsséget már az eljárás megindításakor biztosítani kell a feleknek. A bíróság jogszabályban
meghatározott esetben segítséget nyújt kérelemre ahhoz, hogy a fél jogai, illetve törvényes érdekei
védelmében bírósághoz fordulhasson. A bíróság az ú.n. panasznapon nyújthatja ezt a segítséget, amikor is a
szóban elõterjesztett kérelmet, nyilatkozatot jegyzõkönyvbe foglalja, ha az ügy bírósági útra tartozik.
c) A bíróság kitanítási kötelezettsége csak az eljárási jogok és kötelezettségek vonatkozásában, valamint akkor
áll fenn, ha a fél nem rendelkezik jogi képviselõvel. Annak érdekében, hogy érvényesüljön a bírósághoz
fordulás joga, a bíróság köteles a felet, ha nincs jogi képviselõje a szükséges tájékoztatással ellátni, illetve
meghatározott esetben részére jogi képviselõt kirendelni.
d) Ha a fél jövedelmi vagyoni viszonyai miatt nem képes a peres eljárás során felmerülõ költségek
elõlegezésére, illetve viselésére, akkor részére a bíróság kérelemre és a szükséges feltételek igazolása
mellett személyes költségmentességet engedélyezhet. A költségkedvezmény célja, hogy annak a félnek is
lehetõvé tegye az igénye per útján történõ érvényesítését, aki egyébként pénzügyileg az ezzel felmerülõ
kiadások fedezésére képtelen lenne.
5.4. A jóhiszemû pervitel alapelve
A jóhiszemûséget a törvény úgy szabályozza, hogy kimondja a rosszhiszemû pervitel tilalmát. Rosszhiszemû
pervitelnek minõsül:
- a per elhúzása (pl. határidõ elmulasztása, perbeli cselekménnyel való késlekedés)
- az igazmondási kötelezettség megsértése
- a felesleges költségokozás,
- alaptalan hivatkozás valamely bizonyítékra,
- olyan tény állítása, amelyrõl bebizonyosodott, hogy valótlan,
- olyan tény tagadása, amelyrõl bebizonyosodott, hogy valós.
A rosszhiszemû pervitelt a törvény szankcionálja. Közvetlen szankcióként alkalmazhatja a bíróság:
- a pénzbírság kiszabását,
- okozott költségekben való marasztalást.
Közvetett szankcióként pedig:
- a teljesítési határidõ megállapításánál veszi figyelembe,
- a részletfizetési kedvezmény megítélésénél veszi figyelembe,
- a költségmentesség kedvezményét megtagadja a rosszhiszemû pervitelt tanúsító
féltõl stb.
A bíróság köteles megakadályozni a rosszhiszemû pervitelt, sõt a feleket figyelmeztetni köteles a perbeli jogok
helyes gyakorlására és a perbeli kötelezettségek teljesítésére. A figyelmeztetésének ki kell terjednie a
rosszhiszemû pervitel szankcióira is.
5.5. A szabad bizonyítás alapelve
A bíróság a polgári perben alakszerû bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához,
meghatározott bizonyítási eszköz alkalmazásához nincs kötve. Szabadon felhasználhatja a felek elõadásait, és
minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. A bizonyítási eljárás eredményeként pedig
a bizonyítékokat egyenként, és a maguk összességében, azokat egybevetve értékeli, mérlegeli, és meggyõzõdése
szerint bírálja el azokat.
6
5.6. A nyilvánosság alapelve
A bíróság a felek jogvitáját nyilvános tárgyaláson bírálja el. A nyilvánosságot a tárgyalás egészérõl, vagy annak
egy részérõl indokolt határozatával kizárhatja. Kizárhatja a nyilvánosságot:
- titok megõrzése végett,
- közerkölcs védelmében
- a fél kérelmére személyiségi jogok védelme végett.
Ha a bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárta, akkor is nyilvánosan hirdeti ki határozatát.
5.7. A szóbeliség alapelve
A polgári eljárás a szóbeliségen alapul, de ez az elv nem érvényesül kizárólagosan. A törvény célszerûségi
okokból kívánja meg adott esetben az írásbeliséget. Így a keresetlevelet írásban kell benyújtani a bírósághoz, de
az ügyvéd által nem képviselt fél azt jegyzõkönyvbe mondhatja.
5.8. A közvetlenség alapelve
A bíróság döntését a perben közvetlenül észlelt tényekre és bizonyítékokra alapozhatja. Ez alól az elv alól
kivételt képez a közvetettség elve. A közvetettség elve célszerûségi szempontok miatt érvényesül:
- kiküldött bíró hallgatja ki a tanút annak lakásán, mert a tanú aggkora vagy
betegsége miatt nem képes megjelenni a bíróság elõtt, vagy
- az okiratot egyáltalán nem, vagy aránytalanul nehezen lehetne csak a bíróság elé
vinni, ebben az esetben a bíróság a helyszínen szemléli meg az okiratot,
- a bíróságok egymásnak jogsegélyt kötelesek adni, ezért az eljáró bíróság
megkeresheti a bizonyítás lefolytatása céljából azt a helyi bíróságot, amelynek a
területén a legcélszerûbb lefolytatni a bizonyítást, vagy amelynek területén a
kihallgatandó személyek laknak.
5.9. Az anyanyelv használatának elve
A bírósági eljárás nyelve a magyar, azonban a magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet joghátrány.
Nemzetközi egyezményben meghatározott körben a bírósági eljárásban lehetõség van arra, hogy az érdekelt saját
anyanyelvét, kisebbségi ill. regionális nyelvét használja. Ebben az esetben a bíróság köteles tolmácsot
alkalmazni.
5.10. A perhatékonyság elve
A perhatékonyság eleve az ésszerû idõn belüli döntés követelményét foglalja magában. Az ésszerû idõ azon
optimális pertartam, amelynek nagysága minden egyes perben az eset összes körülményének mérlegelése útján
határozható meg. A bíróság köteles a felek ésszerû idõn belüli döntéshez fûzõdõ érdekét az eljárás során
érvényesíteni.
6. A bíróság hatásköre
6. 1. A hatáskör fogalma
A hatáskör az ügyek megosztását jelenti a különbözõ szintû bíróságok között.
6. 2. A helyi bíróság hatásköre
A helyi bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyeket a törvény nem utal más bíróság (megyei, ill.
munkaügyi bíróság) hatáskörébe. Ennek megfelelõen a helyi bíróság általános elsõfokú hatáskörrel rendelkezik.
6. 3. A munkaügyi bíróság hatásköre
A munkaügyi bíróság elsõfokú hatáskörébe tartoznak:
- a munkaviszonyból,
- a közalkalmazotti jogviszonyból,
- a közszolgálati jogviszonyból,
7
- a szolgálati jogviszonyból,
- a szövetkezeti tag munkaviszony jellegû jogviszonyából,
- a bedolgozói jogviszonyból eredõ perek, valamint
- a társadalombiztosítási határozat és
- a munkavégzést árintõ közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára
irányuló perek.
6.4. A megyei bíróság hatásköre
A megyei bíróság kivételes, elsõfokú hatáskörébe tartozó perek körét a Pp. 23.§ határozza meg, így pl.
- azok a vagyonjogi perek, ahol a pertárgy értéke a 5. 000.000. Ft-ot meghaladja,
kivéve a házassági vagyonjogi pereket
- azok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személy hivatalos
eljárásával összefüggésben okozott kár megtérítésére irányulnak,
- a szerzõi jogi és iparjogvédelmi perek,
- a nemzetközi szállítmányozási és árufuvarozási szerzõdésekbõl eredõ perek,
- cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségének megállapítása iránt
indított perek,
- a közigazgatási perek- kivételeket lsd. a 6. 3. alatt-,
- választottbírósági ítélet, vagy egyezség érvénytelenítése iránti perek,
- egyéb per, amit külön törvény a megye hatáskörébe utal.
Mindezek mellett a megyei bíróság általában másodfokú, azaz fellebbviteli bíróságként jár el, amikor elbírálja a
helyi, illetve a munkaügyi bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket. (Az ítélõtábla hatáskörével
kapcsolatban lsd. 4.4.4.)
6.5. A Legfelsõbb Bíróság hatásköre
Lsd. I. 4. 4. 5. alcím alatt
6.6. A pertárgy értéke és a hatáskör
A per tárgya a keresettel érvényesíteni kívánt jog illetve kötelezettség. A pertárgy értékének megállapításánál
ezek értéke az irányadó. Az esetek többségében a ténylegesen megállapítható (pénzben kifejezhetõ) összeg lesz a
pertárgy értéke pl. a felperes 100.000 Ft,- kölcsöntartozás megfizetésére kéri kötelezni az alperest, akkor a
pertárgy értéke a 100.000 Ft,- lesz. De elõfordulnak olyan tárgyú perek is, ahol a pertárgy értékeként a
törvényben megállapított értéket kell figyelembe venni.
Így pl.
- ha a munkaügyi per tárgy nem pénzkövetelés, akkor az egyévi átlagkeresetet,
- dologi jogi perben a vitás dolog (dologrész) értékét,
- zálogjog iránti perben a követelés összegét, de ha a biztosíték összege ennél
kisebb akkor az lesz irányadó,
- bérleti jogviszonyra vonatkozó per esetén legfeljebb az egyévi bér összegét stb.
A pertárgy értékére a keresetlevél benyújtásának idõpontja az irányadó. A pertárgy értéke a keresetlevél
benyújtása után változhat. Amennyiben a per a per tárgyának értékében bekövetkezett változás folytán tartoznék
a bíróság hatáskörébe, az eljáró bíróság hatáskörét akkor is meg kell állapítani.
Pl. a helyi bíróság elõtt indult perben kiderül, hogy a követelt dolog értéke vagyonjogi perben már a
perindításkor meghaladta az 5. 000. 000 Ft, -ot, de idõközben - az ingatlan elértéktelenedése miatt - 3. 000. 000
Ft, -ra csökkent az értéke. Ebben az esetben a helyi bíróság saját hatáskörben folytatja le az eljárást.
6.7. A hatáskör vizsgálata
A bíróság hivatalból vizsgálja azt, hogy adott perben, van-e hatásköre, avagy nincs. Ha a bíróság megállapítja a
hatáskörének hiányát, akkor a következõ jogkövetkezmények állhatnak elõ:
A keresetlevél megvizsgálása során állapítja meg a hatáskör hiányát, akkor
8
- 1.) a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, mert nem tudja
megállapítani a hatáskörrel rendelkezõ bíróság kilétét, vagy
- 2.) átteszi az arra hatáskörrel rendelkezõ bírósághoz, vagy más szervhez, mert
azok kilétét a keresetlevélbõl, vagy annak mellékleteibõl meg tudja állapítani.
A per során (azaz miután az alperesnek kézbesítette a keresetlevelet) észleli a bíróság a hatáskörének hiányát,
akkor
- a pert megszünteti.
A hatáskör hiányából adódó fent ismertetett jogkövetkezményeket azonban csak bizonyos idõbeli korlátok
között alkalmazhatja a bíróság. Amennyiben a bíróság hatásköre a pertárgy értékétõl függött, az alperes érdemi
ellenkérelmének elõadása után a hatáskör hiányát többé nem veheti figyelembe, a perbevitt jogvita felõl
érdemben döntenie kell, már nem teheti át az ügyet elbírálás végett más bírósághoz.
7. Az illetékesség
7. 1. Az illetékesség fogalma
Az illetékességre vonatkozó szabályok arra a kérdésre adnak választ, hogy az azonos szintû bíróságok közül,
melyik jár el a konkrét jogvitában. Az illetékesség tehát, az ügyek megosztása az azonos hatáskörrel rendelkezõ
bíróságok között.
7. 2. Az illetékességi okok
A törvény meghatározza azokat az okokat, amelyek alapján a hatáskörrel rendelkezõ bíróságok közül
kiválasztható, melyik bíróság jogosult, illetve köteles az eljárás tényleges lefolytatására, és a perben való érdemi
döntésre. Ezek az ú. n. illetékességi okok.
7. 3. Az illetékességi okok csoportosítása
Az illetékességi okok két fõ csoportra tagolhatók:
- általános, és
- különös illetékességre.
Az általános illetékességi okok eltérõen kerülnek szabályozásra:
- a természetes személyek, és
- a jogi személyek esetén.
A különös illetékességi okok további alcsoportokba sorolhatók, nevezetesen:
- kizárólagos illetékesség,
- vagylagos (más néven: versengõ) illetékesség,
- felek által kikötött (alávetéses) illetékesség.
7. 4. Az általános illetékesség
Az általános illetékesség csak akkor vehetõ figyelembe, ha nem áll fenn kizárólagos illetékesség az adott ügy
elbírálására. Az általános illetékességi szabályok eltérõen alakulnak, attól függõen, hogy az alperes természetes
személy, vagy jogi személy.
7. 4. a.)
Ha kizárólagos illetékesség nem áll fenn, akkor
természetes személy alperes ellen természetes személy felperes által indított perre
az a bíróság illetékes, amelynek a területén az alperes belföldi lakóhelye (1.) van. Ha az alperesnek nincs
belföldön lakóhelye, akkor, az alperes belföldi tartózkodási helye (2.) lesz az általános illetékességi ok. Ha az
alperesnek belföldi tartózkodási helye sincs, vagy az ismeretlen, vagy külföldön van, akkor az alperes utolsó
ismert belföldi lakóhelye (3.) lesz az általános illetékességi ok. Ha azonban az alperesnek nem is volt belföldön
9
lakóhelye, akkor a természetes személy felperes belföldi lakóhelye (4.), illetve végsõ soron, ha felperesnek
belföldön lakóhelye nem volt, akkor a felperes belföldi tartózkodási helye (5.) lesz az általános illetékességi ok.
Ha a természetes személy alperes ellen jogi személy felperes indít pert és ha nem lehet megállapítani az
alperes belföldi lakóhelyét, illetve tartózkodási helyét, akkor a 4.) illetve az 5.) pont alatt figyelembe veendõ
általános illetékességi ok értelemszerûen nem a felperes lakó-, illetve tartózkodási helye lesz, hanem a felperes
székhelye.
7. 4. b.)
Ha
jogi személy alperes ellen természetes személy felperes indít pert,
akkor az alperes belföldi székhelye (székhely kétség esetén a központi ügyintézés helye) (1.) az általános
illetékességi ok, ha viszont nincs belföldön székhelye, akkor a felperes belföldi lakó (2.)-, illetve annak
hiányában a felperes belföldi tartózkodási helye (3.) jelöli ki a bíróság általános illetékességét.
Ha
jogi személy alperes ellen jogi személy felperes indít pert,
akkor az alperes belföldi székhelye (1.) lesz az általános illetékességi ok. Ha az alperesnek belföldön nincs
székhelye, akkor a felperes belföldi székhelye (2.) állapítja meg - általános illetékességi szabályként - a bíróság
illetékességét.
A fenti általános illetékességi okok a rangsor elvének megfelelõen követik egymást. Ha az elsõsorban
figyelembe veendõ illetékességi ok nem állapítható meg, akkor lesz irányadó az azt követõ illetékességi ok.
A törvény az általános illetékességi szabályok körében kisegítõ szabályokat is ad, ezek közül kiemelem azt az
esetet, amikor az alperes lakóhelye és az állandó munkahelye nem azonos. Ha a felperes az általános
illetékességû bíróság elõtt indította meg a pert, akkor az alperes kérheti- legkésõbb az elsõ tárgyaláson-, hogy a
bíróság az alperes munkahelye szerint illetékes bírósághoz tegye át a pert további tárgyalás és elbírálás végett.
Példa:
A felperes a természetes személy alperes ellen, annak belföldi lakóhelye (Gyõr, Keksz u. 6.) szerint illetékes
bíróság, azaz a Gyõri Városi Bíróság elõtt indítja meg a pert. Az alperes állandó munkahelye eltérõ helyen van
(Veszprémben), mint a lakóhelye, ezért kéri alperes az elsõ tárgyaláson, hogy a bíróság tegye át az ügyet a
munkahelye szerint illetékes bírósághoz, a Veszprémi Városi Bírósághoz.
Az ú.n. kisegítõ szabályok tehát az alperesnek kívánnak kedvezni, annak helyzetét kívánják megkönnyíteni, arra
tekintettel, hogy az alperesi pozíció rákényszerített, ha akarja, ha nem, mivel a felperes õt jelölte meg
alperesként, a perben védekezésre kényszerül.
7. 5. A különös illetékességi okok
7. 5. a)
Azt hogy adott perben melyik bíróság rendelkezik a per eldöntésére kizárólagos illetékességgel törvény
határozza meg. A kizárólagos illetékesség feltétlenül érvényesül, azaz minden más illetékességi oknál erõsebb.
Törvényben deklarált kizárólagos illetékesség áll fenn pl. a munkaügyi perekben. A munkaügyi perre az a
munkaügyi bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel, amelynek a területén a munkáltató székhelye, illetve
azon telephelye van, ahol a munkavállaló a munkaszerzõdése alapján a munkát végzi, vagy végezte.
7. 5 .b)
A vagylagos illetékesség fennállása esetén a felperest választási jog illeti meg. Választhat, hogy az általánosan
illetékes, illetve a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a törvényben meghatározott bíróság
elõtt indítja meg a pert.
10
pl.:
- gyermekelhelyezés iránti pert a felperes megindíthatja a gyermek lakóhelye
szerint illetékes bíróság elõtt is
- ingatlan tulajdonára vonatkozó per megindítható az ingatlan fekvésének helye
szerint illetékes bíróság elõtt is.
7. 5 .c)
A felek kiköthetik valamely bíróság illetékességét arra az esetre, ha közöttük vagyonjogi vita támad. A kikötést
megtehetik az általuk kötött szerzõdésben a jogvita keletkezése elõtt, vagy pedig a jogvita keletkezését követõen
is megállapodhatnak a felek ebben a kérdésben. Ha a felek eltérõen nem rendelkeznek az így kikötött
illetékesség kizárólagos illetékességet eredményez.
E l l e n õ r z õ k é r d é s e k:
Mi a polgári per tárgya?
Határozza meg a polgári per fogalmát!
Sorolja fel a polgári perjog forrásait!
Mit jelent a funkcionális hatály?
Ismertesse a polgári ügyekben eljáró bíróság összetételét!
Sorolja fel a polgári perjog sajátos alapelveit!
Mit jelent a rendelkezési elv?
Ismertesse a rosszhiszemû pervitel esetén alkalmazható szankciókat!
Tegyen különbséget a hatáskör és az illetékesség fogalma között!
Sorolja fel az illetékességi okokat!
Sorolja fel a megyei bíróság elsõfokú hatáskörébe tartozó pereket!
11
II . A peres felek és más perbeli személyek
1. A fél fogalma
A perhez mindig két ellenérdekû félre van szükség. A felek közül azt, aki a pert indítja- aki a keresetet (a bíróság
döntésére irányuló határozott kérelmet) a keresetlevélben elõterjeszti- felperesnek, aki ellen a pert megindítják –
aki ellen a keresetet elõterjesztik- és ennélfogva aki védekezésre kényszerül, alperesnek nevezzük.
2. A perképesség
A perképesség fogalma gyûjtõfogalom, amely magába foglalja a perbeli jog-, és a cselekvõképesség fogalmait.
2.1. A perbeli jogképesség
Perbeli jogképességgel az rendelkezik, aki a polgári jog szabályai szerint jogokat szerezhet, illetve
kötelezettségeket vállalhat. Aki perbeli jogképességgel rendelkezik, az a perben fél lehet. A perbeli jogképesség
az anyagi jogi jogképesség fogalmával egybevágó. A polgári jog szabályai szerint jogképességgel rendelkezik az
ember, a jogi személy és az állam. A fentiekkel összhangban a felsorolt jogalanyok a polgári perben félként
vehetnek részt. A polgári jog jogképességre vonatkozó szabályai szerint a jogképesség megszûnik az ember
halálával.
A polgári jogi és a perbeli jogképesség között ugyanakkor némi eltérés is fennáll, mivel a perbeli jogképesség
tágabb kategória, mint a polgári jogi jogképesség. Maga a Pp., illetve egyéb jogszabályok olyan szervezeteket is
felruháznak perbeli jogképességgel (lehetõvé téve számukra azt, hogy a perben félként vegyenek részt, azaz pert
indítsanak, illetve perelhetõk legyenek), amelyek a polgári jog szerint nem minõsülnek jogi személynek.
Pl.: a sajtó- helyreigazítási perben a sajtószerv akkor is fél, ha nincs perbeli jogképessége, vagy a betéti társaság,
amely jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, de a vonatkozó törvény (Gt.) kimondja, hogy pert
indíthat és perelhetõ.
2.2. A perbeli cselekvõképesség
A perbeli cselekvõképesség fogalma szintén „igazodik” a polgári jogban szabályozott cselekvõképesség
fogalmához. Perbeli cselekvõképességgel az rendelkezik, aki a polgári jog szabályai szerint teljesen
cselekvõképes, illetve aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet. Aki perbeli
cselekvõképességgel rendelkezik, az a perben személyesen, vagy meghatalmazott útján járhat el.
A polgári jogi és a perbeli cselekvõképesség között szintén mutatkozik eltérés, mivel a perbeli cselekvõképesség
vagy teljes, vagy teljesen hiányzik, így korlátozott perbeli cselekvõképesség nincs. Aki tehát a polgári jog
szabályai szerint korlátozottan cselekvõképes az általában nem rendelkezik perbeli cselekvõképességgel. De ez
alól a szabály alól is létezik kivétel.
Példa: a személyhez fûzõdõ jogokat a Ptk. 85.§(1) bekezdése alapján csak személyesen lehet érvényesíteni, a
korlátozottan cselekvõképes személy a személyiségi jogaival kapcsolatos perekben teljes cselekvõképességgel
rendelkezik.
2.3. A perbeli jog-, és cselekvõképesség hiányának jogkövetkezményei
2.3.a)
Ha a felperesnek nincs perbeli jogképessége, és ezt a tényt a bíróság a keresetlevél benyújtásakor észleli, akkor a
keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani. Amennyiben a bíróság ezt a tényt csak azután észleli,
hogy a keresetlevelet kikézbesítette már az alperesnek, akkor a pert meg kell szüntetni.
Ha az alperesnek nincs perbeli jogképessége, akkor a felperesnek a jogutódok ellen kell a pert megindítania.
2.3.b)
Ha a félnek nincs cselekvõképessége, akkor nevében a törvényes képviselõ jár el. Ha nincs törvényes képviselõje
a cselekvõképtelen félnek, akkor ügygondnokot kell részére kirendelni. Ha képviselõ nélkül jár el, akkor az
eljárási cselekményei hatálytalanok, azaz érvénytelenek.
12
3. A pertársaság
Pertársaság akkor keletkezik, ha több felperes együtt perel, illetve több alperest együtt perelnek. Ebben az
esetben személyi keresethalmazat jön létre. A pertársaság két fõ okból keletkezhet kényszerûségbõl, vagy
célszerûségbõl.
3.1. A pertársaság fajai
A kényszerûségbõl létrejövõ pertársaságot EGYSÉGES pertársaságnak, míg a célszerûségi okokból létrejött
pertársaságot EGYSZERÛ pertársaságnak nevezzük. Az egységes pertársaságnak további két alfaját
különböztethetjük meg: a kötelezõ perben- állásos, illetve a nem kötelezõ perben- állásos pertársaságot.
3.2. Az egységes pertársaság
3. 2. a.) Egységes és kötelezõ perben- állásos pertársaság
Egységes és kötelezõ perben- állásos a pertársaság, ha a per tárgya olyan közös (osztatlan, egyetemleges) jog,
vagy kötelezettség, amely csak egységesen dönthetõ el, azaz a per tárgyáról csak úgy lehet dönteni, hogy
valamennyi érdekelt perben áll.
Példa: ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén valamennyi tulajdonostársnak, sõt a perbeli ingatlanra
az ingatlan- nyilvántartásba bejegyzett bármilyen jog jogosultjának (haszonélvezeti jog, jelzálogjog) perben kell
állnia.
Ha meghatározott személyek perben állása kötelezõ, és a felperes ezeket a személyeket- bírói felhívás ellenérenem
vonja perbe, a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha pedig a bíróság már az ügy
érdemi tárgyalásába bocsátkozott, a kötelezõ perben állás hiánya miatt a pert meg kell szüntetni.
3. 2. b.) Egységes és nem kötelezõ perben- állásos pertársaság
Egységes és nem kötelezõ perben- állásos a pertársaság, ha a perben hozott döntés a pertársakra a perben való
részvételük nélkül is kiterjedne.
Példa: az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett perek esetén, a perben hozott ítélet hatálya azokra is kiterjed, akik a
bejegyzést követõen szereztek jogot az ingatlanon, tehát a bejegyzett perben hozott döntés rájuk is kihat, anélkül,
hogy a perben részt vennének.
3.3. Az egyszerû pertársaság
Egyszerû pertársaság jön létre, ha
- a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek, illetve
- ha a perbeli követelések hasonló ténybeli vagy jogi alapból erednek és a bíróság
hatásköre és illetékessége valamennyi alperesre kiterjed
Példa:
- a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek,
ha a bérbeadó,mint felperes a bérlõtársak ellen indít pert,
- a perbeli követelések hasonló ténybeli vagy jogi alapból erednek, ha a
háztulajdonos több lakót együtt perel a lakbérhátralék megfizetése iránt.
3.4. A pertársak jogállása
Az egységes pertársaság esetén a pertársak között a függõség elve érvényesül. Ez az elv a következõket jelenti:
- a pertárs perbeli cselekménye arra a pertársra is kihat - a rendelkezõ
cselekmények: az egyezségkötés, a jogelismerés, jogról való lemondás
kivételével - amelyik valamely határidõt, határnapot, vagy cselekményt
elmulasztott, feltéve, ha azt utólag nem pótolta,
- ha az egységes pertársak perbeli cselekményei egymástól eltérnek, akkor azokat a
per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el a bíróság.
13
Az egyszerû pertársaság esetén a pertársak között a függetlenség elve érvényesül. Ez az elv az alábbiakat jelenti:
- az egyes pertársak cselekményeit, illetve mulasztásait a bíróság a másik pertárs
cselekményére tekintet nélkül bírálja el, azaz az egyik pertárs cselekménye vagy
mulasztása nem szolgálhat a másik pertárs sem elõnyére, sem hátrányára,
- az érdemi határozatot az abban közvetlenül nem érdekelt pertárssal is közölni
kell, de a tárgyalás elkülönítése esetén a közvetlenül nem érdekelt pertárs idézése
mellõzhetõ.
4. A beavatkozás
A beavatkozó az eljárás egyéb alanya, nem peres fél, azaz soha nem minõsül felperesnek, vagy alperesnek. A
beavatkozás lehetõvé teszi, hogy a feleken kívül álló, harmadik személyek is részt vegyenek a perben. A
beavatkozó tehát csak a feleken kívülálló személy lehet. A beavatkozás két formája ismeretes:
- az önkéntes beavatkozás és a
- perbehívásos beavatkozás.
4.1. Az önkéntes beavatkozás
Akinek jogi érdeke fûzõdik ahhoz, hogy mások között folyamatban lévõ per miként dõljön el, az a perbe
beavatkozhat. A beavatkozást írásban vagy szóban legkésõbb az elsõfokú ítélet meghozatalát megelõzõ tárgyalás
berekesztéséig kell bejelenteni. Az önkéntes beavatkozónak meg kell jelölnie, melyik fél pernyertességét kívánja
elõmozdítani, valamint a jogi érdekét valószínûsítenie kell. A bíróság a beavatkozás tárgyában végzést hoz. Ha a
bíróság megengedi a beavatkozást, akkor fellebbezésnek a végzés ellen nincs helye. Ha a beavatkozást nem
engedélyezi, vagy utólag kiderül a per során, hogy beavatkozásnak nem lett volna helye és a bíróság a
beavatkozót kizárja a perbõl, akkor a végzés ellen csak a beavatkozó élhet fellebbezéssel, amelynek jogerõs
elintézéséig a perben részt vehet.
4.2. A beavatkozó jogállása
4. 2. a.)
A beavatkozó önállóan végezhet perbeli cselekményeket – kivéve a rendelkezõ cselekményeket: egyezségkötés,
jogelismerés, jogról való lemondás -azonban cselekményei csak akkor hatályosak, ha
- nem állnak ellentétben az általa támogatott fél cselekményeivel, vagy
- az adott perbeli cselekményt az általa támogatott fél elmulasztja.
A fentiek esetében a függõség elve érvényesül.
Példa: így el kell utasítani a beavatkozó fellebbezését, ha az általa támogatott fél az elsõfokú ítélet
helybenhagyását kéri. Ha a fél a tárgyalást elmulasztja, de a beavatkozó megjelenik, a tárgyalást nem lehet
elmulasztottnak tekinteni.
4. 2. b.)
Elõfordul, hogy a perben hozott ítélet jogereje a beavatkozó és az ellenérdekû fél jogviszonyára is kiterjed.
Ebben az esetben önálló beavatkozóról van szó, akinek a perbeli cselekményei, akkor is hatályosak, ha azok az
általa támogatott fél cselekményeivel ellentétben állnak.
Példa, amely szemlélteti az önálló beavatkozó jogállását: ha a közigazgatási ügyben ellenérdekû felek
szerepelnek, de a határozat felülvizsgálatát csak az egyik fél kéri, a közigazgatási perben a bíróságnak lehetõvé
kell tenni, hogy a perben a másik, ellenérdekû fél beavatkozóként perben álljon, ennek a beavatkozónak a
jogállása az önálló beavatkozó jogállásának felel meg.
4.3. A perbehívás
A beavatkozás perbehívás alapján is megtörténhet. A fél azt a harmadik személyt hívhatja perbe, akivel szemben
pervesztessége esetén követelést kíván érvényesíteni, vagy akinek követelésétõl tart. A perbehívó fél közli a
bírósággal a perbehívás iránti kérelmét, azt a bíróság közli az ellenérdekû féllel, és a perbehívottal, végül a
perbehívott - amennyiben a perbehívást elfogadja - csatlakozhat a perbehívóhoz. A perbehívás szintén
korlátozott idõben, mivel csak az elsõfokú ítélet meghozatalát megelõzõ tárgyalás berekesztéséig van helye. A
bíróság a perbehívásos beavatkozás tárgyában is végzést hoz. Amennyiben a bíróság engedélyezi, hogy a
perbehívott beavatkozóként csatlakozzon a perbehívóhoz, akkor az ettõl kezdve beavatkozóként vesz részt a
perben.
14
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
